A nóniusz fajta

A fajtát alapító Nonius nevű fiatal francia mén a napóleoni háborúk során tizedmagával hadizsákmányként került a mezőhegyesi ménesbirtok állományába 1816-ban.

Hogy e név mára fogalommá vált, az lótenyésztő elődeink szakértelmét, tenyésztési céljaik pontos megfogalmazását, munkájuk következetességét dicséri. A fajta kialakulásában döntő szerepet játszott az értő szemmel Európából összeválogatott modern kancaállomány is.

Az 1850-es évektől fajtává alakuló nóniusz használati célja és típusa a katonai hátas és tüzérhámos ló volt, mely a kor modern félvér lovaként kiválóan alkalmas volt az ország lóállományának általános javítására. E tény magyarázza gyors elterjedését és nagy létszámú tenyésztését.

A nóniusz a 20. század fordulójára rangot és megbecsülést vívott ki magának, jelentős szerepet játszott a magyar lótenyésztés nemzetközi hírnevének formálásában.

A fajta értékét mutatja, hogy a két világháború jelentős pusztítását, az állomány nagy részének rekvirálását is túlélte.

Az 50-es, 60-as években a fajta eredeti használati módjai átalakultak, a katonaság lóigénye megszűnt, s a mezőgazdasági használat, mint tenyészcél is visszaszorult. Bár keresztezések formájában történtek határozott próbálkozások a fajta modern lovassportban történő használatára, de ezek a fajta egyre kisebb állománymérete miatt fennmaradását hosszú távon nem alapozhatták meg.

A 80-as évekre az állomány létszáma 500 kanca alá csökkent, a hagyományos tenyészetek nagy része megszűnt, a fajta iránti általános érdeklődés jelentősen visszaszorult, a fajta kritikus helyzetbe került.

E helyzetben kezdte meg tenyésztésszervezési tevékenységét 1989-ben a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület, mely a fajta tisztavérben történő tenyésztését tűzte ki alapvető céljául. E következetes munka eredményeként a fajta létszáma napjainkra 900 kancára és 80 ménre nőtt, tenyésztői bázisát pedig 3 állami ménes és 300 magántenyésztő alkotja.

A tenyésztőegyesület hitvallása a fajta tradícióinak, egyediségének megőrzése és a modern kor által elvárt minőségének biztosítása. E cél megvalósulását markánsan bizonyítják a fogatsportban, a rendészeti feladatok ellátása terén, a katonai díszelgésben, a szabadidős lóhasználatban elért nemzetközi sikerek.