x

Alapszabály

I.      ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.       §.  Az egyesület neve, székhelye, jogállása

(1)     Az egyesület neve: Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület

(2)     Az egyesület rövidített neve: NOLTE

(3)     Az egyesület székhelye: 4071 Hortobágy Máta 1001/2. hrsz.

(4)     Az egyesület jogállása: Az egyesület országos szervezetű jogi személyként az egyesülési törvény és az egyesülési jogszabályok, illetve jelen alapszabály szerint működik.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2.      §. Az egyesület célja

(1)     A Nonius lófajta múltbeli és jelenlegi tenyészértékének, genetikai értékének megőrzése, a fajta évszázados múltjának megfelelő kívánatos típus fenntartása, tenyésztése, illetve a jelenkor igényének megfelelően – a fajta identitásának megőrzése melletti – nemesítése.

(2)     A hagyományos típus mellett a fajta egyedei rendelkezzenek a modern kor által megkívánt használati tulajdonságokkal, legyenek alkalmasak szabadidős tevékenységre, legkiválóbb egyedei pedig feleljenek meg a lovassportok, elsősorban a fogathajtó sport által támasztott elvárásoknak.

3.      §.  Az egyesület tevékenysége

Az egyesület állattenyésztés szervezési tevékenységét az 1993.évi CXIV. Törvény alapján ­- az abban meghatározott feladatok és jogok szerint – valamint a Földművelésügyi Minisztérium 24655/95. számú, a tenyésztő szervezetet, illetve a Földművelésügyi Minisztérium 24655/1/95. számú, a Nonius fajtát elismerő határozata alapján végzi.

A jelen alapszabály 2.§-ában foglalt célok megvalósítása érdekében az egyesület feladatköre:

(1)     a Nonius fajta tenyésztési programjának kidolgozása, végrehajtása,

(2)     az egyesület működéséhez szükséges anyagi alapok biztosítása, azok rendeltetésszerű    használata,

(3)     a Nonius Méneskönyv megalapítása és rendszeres kiadása,

(4)     a Nonius lóállomány feltérképezése, bírálata, felvétele a méneskönyvbe,

(5)     fajtavédelem, fajtapropaganda,

(6)     a tenyésztési adatok folyamatos gyűjtése, feldolgozása,

(7)     a fajta tenyészcéljának megfelelő törzskönyvezési rendszer kialakítása,

(8)     bemutatók, kiállítások, tenyészszemlék szervezése,

(9)     szakmai képzés, továbbképzés,

(10) tenyésztési, takarmányozási, sport és értékesítési információszolgáltatás,

(11) szaktanácsadás,

(12) érdekképviselet,

(13) együttműködés más hazai lótenyésztő szervezetekkel,

(14) nemzetközi kapcsolatok kiépítése, részvétel nemzetközi tenyésztési együttműködésben,

(15) kulturális örökség megóvása

(16) természetvédelem, állatvédelem

Az egyesület tevékenységi körében nyújtott szolgáltatások bárki számára hozzáférhetők.

Az egyesület kinyilvánítja, hogy a törzskönyvezési munka során keletkezett adatok az egyesület tulajdonát képezik, azok más szervek által kizárólag az egyesület adatszolgáltatási kötelezettségét szabályzó rendeletek szerint használhatók fel.

II.  AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

4.      §.  Az egyesület tagjai

Az egyesület tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, jogi személy, aki elfogadja az egyesület alapszabályát, annak szellemében tevékenykedik és fizeti a tagsági díjat.

A tagsági viszony alapján lehetnek:

(1)     Alapító tagok:  Az egyesület alapító okiratát aláírt személyek és szervezetek, akik az egyesület éves tagdíját fizetik. Az alapító tagok névsora az alapszabály I.sz. melléklete.

(2)     Rendes tagok: Mindazon természetes és jogi személyek, akik az egyesület belépési nyilatkozatát aláírták, birtokukban legalább egy, a Nonius Méneskönyv által meghatározott feltételeknek megfelelő kanca, mén vagy csikó van, s az egyesületi díjakat fizetik
/ továbbiakban tagok /.

(3)     Pártoló tagok: Mindazon természetes és jogi személyek, akik a 2. pont szerinti lóval nem rendelkeznek, de az egyesület célkitűzéseit magukénak érzik, alapszabályát elfogadják, a belépési nyilatkozatot aláírták, s az egyesületet legalább a mindenkori tagdíj mértékének megfelelő évi összeggel támogatják.

(4)     Tiszteletbeli tagok: Olyan köztiszteletben álló, az egyesület érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyek, akiket a közgyűlés minősített többséggel arra érdemesnek ítél. A tiszteletbeli tagok névsora az alapszabály II. sz. melléklete.

5.      §.  A tagsági jogviszony keletkezése

(1)     Alapító tagok esetében az alapító okirat aláírásával,

(2)     Tagok és pártoló tagok esetében tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásával, a tagsági díj és a belépési díj befizetésével, illetve a tagok esetében egy vagy több kanca vagy mén méneskönyvi bejelentésével, s a nyilvántartási díj fizetésével létesíthető.

(3)     Tiszteletbeli tagot a közgyűlés bármely egyesületi tag javaslatára minősített többséggel választ.

6.      §.  A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

(1)     A tag kilépésével. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

(2)     A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával. Mindazok, akik az egyesület felé a türelmi időn túl tartozással bírnak, az egyesület tárgyévi tagságából törlésre kerülnek. A tagsági viszony a következő évben új belépési nyilatkozat kitöltésével egyéb szankcióktól mentesen – de jogfolytonosságot nem biztosítva – helyreállítható.

(3)     Azon tagok, akiknek állománya megszűnt, jogosultak az éves tagsági díj fizetése mellett pártoló tagi viszonyt fenntartani.

(4)     A tag alapos okból történő kizárásával.

Kizárás alapos okának minősül:

a)      ha a tag tudatosan hamis adatokat közöl vagy egyáltalán nem szolgáltat adatokat,

b)      jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít,

c)      tagsági jogaival visszaélve önmagának jogtalan előnyt, illetve másnak hátrányt vagy kárt okoz,

d)      jogerős bírói ítélettel a közügyek gyakorlásától eltiltásra került.

Kizárást az ok részletes feltüntetésével az egyesület bármely tagja írásban az ügyvezető elnök-tenyésztésvezetőnél – amennyiben az indítvány az ügyvezető ellen irányul, a társadalmi elnöknél – kezdeményezhet, aki köteles azt kivizsgálni, szükség esetén szakértővel véleményeztetni és a közgyűlés elé terjeszteni. Kizárásról a közgyűlés dönt.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A kizárt tagok az egyesület felé semminemű igénnyel nem léphetnek fel. A kizárás nem érinti az egyesületnek a felé fennálló bármilyen tartozás kiegyenlítésére vonatkozó követelését.

(5)     A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

(6)     Az egyesület megszűnésével. Az egyesület megszűnése, illetve feloszlatása okán megszűnő tagsági viszony esetén a tagot a megszűnéskor az egyesület tehermentes vagyonából a törzskönyvi ellenőrzésben tartott átlaglova szerinti arányos rész illeti meg.

7.      §. A tagok jogai

Az egyesület tagjait szervezeti és tenyésztési kérdésekben egyaránt azonos jogok illetik meg, függetlenül a méneskönyvi nyilvántartásban lévő lovaik számától.

Minden tag jogosult:

(1)     Az egyesület tevékenységében részt venni.

(2)     Az egyesület valamennyi rendezvényét díjtalanul látogatni.

(3)     Az egyesület ülésein észrevételezési, indítványozási joggal részt venni, felvetéseire érdemi választ kapni.

(4)     A közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

(5)     Pártoló és tiszteletbeli tagjainak a közgyűlésen szavazati jog nélkül tanácskozási joggal részt venni.

(6)     A közgyűlés határozatainak megfelelően élni az egyesület által biztosított kedvezményekkel és lehetőségekkel.

(7)     A jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén az egyesület minden tagja / az alapító, pártoló, és tiszteletbeli tag is / bármely tisztségre megválasztható, illetve bármely feladattal megbízható.

8.      §.  A tagok kötelezettségei

(1)     Az alapszabály és a tenyésztési szabályzat betartása.

(2)     A közgyűlés által meghatározott díjak határidőre történő befizetése.

(3)     A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

(4)     A tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

III.         AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

9.      §.  A közgyűlés

(1)     Az egyesület döntéshozó szerve (továbbiakban közgyűlés), melyet a tagok összessége alkot. A tagok érdekeiket a közgyűlésen közvetlen módon – jogi személy tagok hivatalos képviselőik útján – gyakorolják.

(2)     A közgyűlés az egyesületet érintő valamennyi kérdést illetően döntési jogosultsággal rendelkezik. A közgyűlés a mindenkor hatályos törvények és jogszabályok előírásai szerint működik.

(3)     A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

10.   §. A közgyűlés hatásköre

(1)     az egyesület alapszabályának és tenyésztési szabályzatának elfogadása, illetve módosítása,

(2)     az egyesület céljának és tevékenységének meghatározása,

(3)     az egyesület tisztségviselőinek megválasztása, illetve visszahívása,

(4)     az egyesület Tenyésztői Bizottságának megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,

(5)     a Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,

(6)     a tagdíjak és egyéb anyagi természetű tehervállalások mértékének meghatározása,

(7)     a tisztségviselők és a gazdasági vezető beszámoltatása, a beszámolók elfogadása,

(8)     a tenyésztői bizottság beszámolójának elfogadása,

(9)     az egyesület éves munkatervének, költségvetésének elfogadása,

(10) a fizetett tisztségviselők tiszteletdíjának meghatározása,

(11) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,

(12) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Számvizsgáló Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

(13) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a számvizsgáló bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

(14) a tag kizárása,

(15) döntés más egyesülettel való egyesülésről valamely más szövetséghez való csatlakozásról, szétválásról, illetve az egyesület feloszlatásáról,

(16) döntés az egyesület vagyonáról,

(17) végelszámoló kijelölése.

11.    §. A Közgyűlés összehívása

(1)     A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni. A közgyűlést a vezető tisztségviselő a tervezett időpont előtt legalább 15 naptári nappal, meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

(2)     A meghívónak tartalmaznia kell:
a)      az egyesület nevét és székhelyét,

b)      a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését,

c)      a közgyűlés napirendjét.

(3)     A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A napirendtől függően a meghívó mellékleteként az esetleges gazdasági beszámolók, illetve tervek főbb adatai a tagok részére megküldendők.

(4)     A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 7 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

(5)     Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, akkor lehet megtartani, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

(6)     A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

(7)     Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
a)      az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

b)      az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,

c)      az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Fenti okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

12.   §. A Közgyűlés tisztségviselői

(1)     A Közgyűlés levezető elnöke az egyesület társadalmi elnöke.

(2)     A jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők (2 fő) és szükség esetén a szavazatszámlálók (3 fő) személyére a közgyűlés napirendjének megtárgyalása előtt a levezető elnök tesz javaslatot, melyről a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

13.    §.  A Közgyűlés határozatképessége, határozathozatala

(1)     A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok közül 50 % + 1 fő megjelent. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

(2)     A határozatképtelenség miatt azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben erre az eredeti meghívóban a tagok figyelmét felhívták.

(3)     A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, de titkos szavazást kell elrendelni, ha a jelenlévő tagok 1/3-a azt kéri.

(4)     Az alapszabály módosításához a jelenlévő tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(5)     Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(6)     Egyéni tisztségre történő szavazásnál egyes jelölés, illetve testületre történő szavazásnál a testületi létszámot meg nem haladó jelölés esetén a közgyűlés nyílt szavazással dönt, több jelölt esetén, ha egy választási forduló nem hozta meg a szükséges döntést, újabb választási fordulót kell tartani, ahol a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt már nem vehet részt. A szavazást mindaddig ismételni kell, míg valamelyik jelölt, illetve testületi szavazás esetén a szükséges számú jelölt a megválasztáshoz szükséges szavazatarányt el nem éri.

(7)     Minősített többséget igénylő kérdések:
a)      személyi kérdések,

b)      az alapszabály elfogadása,

c)      a tenyésztési szabályzat elfogadása,

d)      a tenyésztési bizottság ügyrendjének elfogadása,

e)      a Számvizsgáló Bizottság ügyrendjének elfogadása,

f)       a tagdíj és egyéb anyagi tehervállalások mértékének meghatározása.

(8)     A közgyűlés határozataiban nem vehet részt az a személy:
a)      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesül,

b)      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

c)      aki ellen a határozat irányul,

d)      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója,

e)      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

f)       aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

      /Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervek által, tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás./

(9)     A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a levezető elnök, a közgyűlés által a közgyűlés napirendjének megtárgyalása előtt választott két hitelesítő tag és jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyszínét, időpontját, napirendjét, a lezajlott fontosabb eseményeket, úgyszintén a megtett nyilatkozatok és az elhangzott észrevételek, javaslatok lényegét, továbbá az elfogadott vagy elvetett határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok, illetve a szavazástól tartózkodók, vagy az abban részt nem vevők számának megjelölésével.

(10) A közgyűlésen hozott határozatokat – azok időpontjával, tartalmával, hatályával, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányával – a határozatok könyvében kell rögzíteni, az érintettekkel írásban közölni, valamint az egyesület honlapján közzétenni.

(11) Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba a tagok az ügyvezető elnök-tenyésztésvezetővel való előzetes egyeztetés után munkanapokon betekinthetnek.

14.   §.  A Tenyésztői Bizottság

Az egyesület közgyűlése a tenyésztésszervezés szakmai programjának kidolgozására, egységesítésére, összehangolására, tenyésztési események szervezésére 7 tagú Tenyésztői Bizottságot alakít.

A Tenyésztői Bizottság feladatai:

(1)     megalkotja az egyesület tenyésztési programját,

(2)     meghatározza és szabályozza a génmegőrzéssel, a fajtafenntartással kapcsolatos teendőket,

(3)     meghatározza a Nonius fajta további tenyésztési célját, valamint e célok elérésének     lehetséges és szükséges eszközeit,

(4)     meghatározza azokat a feladatokat, melyek a fajta hazai és nemzetközi pozitív megítélése, illetve piaci pozíciójának javítása érdekében szükségesek,

(5)     marketingmunkát végez,

(6)     létrehozza és működteti a küllemi bírálati rendszert,

(7)     kidolgozza a fajtán belüli szelekció módszereit,

(8)     megalkotja, illetve karbantartja a Nonius Méneskönyv szabályzatát, ezen belül kialakítja a kancaminősítés, a tenyészmén engedélyezés és használat, a csikó minősítés szabályait és rendszerét,

(9)   dönt a ménhasználattal kapcsolatos szakmai kérdésekről,

(10) a közgyűlés által biztosított felhatalmazással dönt az esetleges ménvásárlások, illetve méneladások, valamint a mélyhűtött szaporítóanyag előállítása, archiválása tárgyában,

(11) megalkotja, és folyamatosan karbantartja a kiállítások, tenyészszemlék szabályzatát, szervezi és bonyolítja azokat,

(12) részt vesz a lótenyésztést érintő jogszabályok előkészítő munkáiban, javaslatot tesz a       tenyésztéspolitikai koncepció kialakítására,

(13) kijelöli a Nonius fajtában elfogadott bírálókat, a bíráló bizottságokba felkérhető tagokat, gondoskodik azok egységes szemléletének kialakításáról,

(14)           a közgyűlés által elfogadott költségvetésnek megfelelően az ügyvezetéssel együttműködve dönt az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekről.

A Tenyésztői Bizottság tagjai közül nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel elnököt választ, ügyrendjét maga határozza meg, s azt a közgyűlés hagyja jóvá.

A Bizottság tagjai munkájukat társadalmi megbízatásként végzik, részükre a Közgyűlés költségtérítést állapíthat meg.

15.   §  A Számvizsgáló Bizottság

(1)     Az egyesület általános ellenőrző szerve, létszáma 3 fő.

(2)     Elnökét minősített, két tagját egyszerű szótöbbséggel a közgyűlés választja meg. A Számvizsgáló bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A Számvizsgáló Bizottság feladatai a Tenyésztői Bizottsággal együttműködve:

(1)     felügyeli az ügyvezetés munkáját az egyesület érdekeinek megóvása céljából,

(2)     felügyeli az egyesület gazdálkodását,

(3)     ellenőrzi az alapszabályban és az egyesületre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti működést, a közgyűlési határozatok végrehajtását, betartását,

(4)     hivatalosan véleményezi az egyesület gazdálkodási tevékenységét,

(5)     az ügyvezető elnök-tenyésztésvezetőtől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet,

(6)     köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlés ülésén ismertetni,

(7)   az egyesület könyvelési irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(8)     köteles a társadalmi elnököt és az ügyvezető elnök-tenyésztésvezetőt tájékoztatni és a közgyűlés összehívását a társadalmi elnöknél kezdeményezni az alábbi esetekben:

a)      ha az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekét súlyosan sértő cselekmény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése, illetve következményeinek elhárítása, enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé

b)      tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Számvizsgáló Bizottság jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Számvizsgáló Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Fentiekhez a Számvizsgáló bizottság egyhangú határozata szükséges.

(9)     Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy tagja:

a)      a társadalmi elnök és az ügyvezető elnök-tenyésztésvezető,

b)      az egyesülettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, aki az egyesület cél szerinti juttatásában részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által adható alapszabály szerinti juttatásokat,

c)      az előző pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

(10) A Számvizsgáló Bizottság ügyrendjét maga határozza meg, s a közgyűlés hagyja jóvá.

(11) A Számvizsgáló Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

(12) A Számvizsgáló Bizottság tagjai munkájukat társadalmi megbízatásként végzik, részükre a Közgyűlés költségtérítést állapíthat meg.

(13) A Számvizsgáló bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület vezető tisztségviselőjéhez intézi.

16.   §.  Az Egyesületi Iroda

(1)     Az egyesület általános hatáskörű ügyintéző, végrehajtó szerve, vezetését az ügyvezető elnök-tenyésztésvezető látja el. Dolgozói az egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottak.

(2)     Dolgozóinak létszámát az ügyvezető elnök-tenyésztésvezető javaslatára a közgyűlés határozza meg.

(3)     Éves költségvetéséről a közgyűlés dönt.

17.   §. Választott tisztségviselők

A közgyűlés az egyesület ügyeinek gyakorlati intézésére tisztségviselőket választ. A választott tisztségviselők mandátuma 4 év, újraválasztásuk lehetséges. Visszahívásuk bármely tag kezdeményezésére, a közgyűlés minősített többségi döntésével lehetséges.

Munkájukat társadalmi megbízatásként végzik, részükre a Közgyűlés költségtérítést állapíthat meg.

(1)     A társadalmi elnök kötelezettségei:

a)      az ügyvezető elnök–tenyésztésvezetővel együttműködve az egyesület képviselete más szervek

b)      előtt,

c)      elnöklés az egyesület közgyűlésein,

d)      eljárás az ügyvezető elnök-tenyésztésvezető ellen kezdeményezett ügyekben.

(2)     Az egyesület ügyvezetését és tenyésztésvezetését az egyesület vezető tisztségviselőjeként az ügyvezető elnök-tenyésztésvezető látja el.

(3)     A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

a)      vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták,

b)      ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

c)      a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni,

d) nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,

e)      nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel  eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet,

f)       az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(4)     Feladatkörébe tartozik:

a)      az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben döntések meghozatala,

b)      az egyesület törvényes képviseletének ellátása,

c)      az egyesület képviselete a társadalmi elnökkel együttműködve más szervek előtt,

d)      az egyesület szabályszerű működésének biztosítása,

e)      a vonatkozó jogszabályok, illetve a tenyésztési szabályzat előírásainak megfelelően az egyesület tenyésztésszervezői munkájának szervezése,

g)      a gazdasági vezetővel együttműködve beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,

h)      a gazdasági vezetővel együttműködve az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,

i)        a gazdasági vezetővel együttműködve az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

j)        az egyesület jogszabály és jelen alapszabály szerinti szerveinek megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,

k)      a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,

l)        a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,

m)    részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

n)      a tagság nyilvántartása,

o)      az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

p)      az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

q)      az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk-ban előírt intézkedések megtétele,

r)       tag felvételéről való döntés,

s)       munkavállalók alkalmazása, a munkáltatói feladatok ellátása,

t)       az egyesület rendezvényeinek szervezése.

(5)     Megszűnik a megbízatás:

a)      határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,

b)      megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,

c)      visszahívással,

d)      lemondással,

e)      a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

f)       a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

g)      a vezető tisztségviselővel szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(6)     A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

(7)     Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá.

(8)     Az ügyvezető elnök-tenyésztésvezető feladatai végrehajtásának segítésére – feladataiért viselt felelőssége fenntartásával  – az egyesület tagjai közül arra alkalmas személyeket megbízhat. A megbízás adott, konkrét feladatra szól, időtartama azonos a megbízás határidejével.

IV.           AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Gazdálkodására az egyesületek tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

18.   §.  Az egyesület gazdálkodásának alapelvei

(1)     Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

(2)     A gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesület céljaira, tevékenységére fordítja.

(3)     Az egyesület az államháztartás alrendszerétől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatásról való elszámolás feltételét és módját.

(4)     Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

(5)     Az egyesület felelős személyt, támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve társadalmi szervezetek által tagjaiknak tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratban megjelenő juttatások  kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

(6)     Az egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, az egyesület tagjai az egyesület tartozásáért nem felelnek.

(7)     Ha az egyesület tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni.

19.   §.  Az egyesület bevételei és költségei

(1)     Az egyesül köteles a cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani.

(2)     Bevételek:

a)      a közgyűlés által meghatározott tagdíj és egyéb díjak

b)      az államháztartás alrendszerétől vagy más adományozótól céljára vagy működési költségek fedezetére kapott támogatás, illetve adomány,

c)      a cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel

d)      az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel

e)      a vállalkozásból származó bevétel

(3)     Költségek:

a)      a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek

b)      vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek

20.  §.  Az egyesület könyvvezetése

(1)     Az egyesület nyilvántartásaira az irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

(2)     Az egyesület köteles éves beszámolót készíteni, melynek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3)     A gazdasági beszámoló tartalmazza:

a)      a számviteli beszámolót,

b)      a költségvetési támogatás felhasználását,

c)      a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

d)      a központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapból, helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásaitól, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatások mértékét,

e)      az egyesület tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét, illetve összegét,

(4)   Fenti beszámoló elkészítési kötelezettsége az éves beszámoló elkészítésének kötelezettségére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

21.   §.  A gazdasági vezető

(1)     Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az ügyvezető elnök-tenyésztésvezető javaslata alapján a  közgyűlés által megválasztott, könyvelői szakképzettséggel és felelősséggel rendelkező természetes vagy jogi személy végzi / továbbiakban gazdasági vezető /

(2)     A gazdasági vezető feladatai:

a)      az egyesület vagyonának kezelése,

a)      a számlák, könyvviteli és pénzügyi nyilvántartások, a pénzforgalom szabályszerű vezetése, az egyesület jogszerű gazdálkodásának biztosítása,

b)      az éves költségvetés előkészítése,

c)      közreműködés az éves beszámoló és terv elkészítésében,

d)      mérleg elkészítése.

22.  §. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése

(1)     Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

a)      a tagok kimondják megszűnését,

vagy

b)      az arra jogosult szerv megszünteti,

c)      feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

(2)     Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl jogutód nélkül megszűnik, ha:
a)      az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,

vagy

b)      az egyesület tagjaink száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

V.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1)     Mindazon kérdésekben, amelyről a jelen alapszabályzat nem rendelkezik, az egyesülési törvény, a Polgári törvénykönyvnek az egyesületekre vonatkozó fejezetei, valamint az egyéb kapcsolódó jogszabályok az irányadók.

(2)     Az egyesület törvényességi felügyeletét a Debreceni Törvényszék látja el.

Az Alapszabályt az egyesület 2015. március 27-i közgyűlése jóváhagyta.