x

Alapszabály

Az Alapszabályt az egyesület 2017. április 7-i közgyűlése elfogadta. Hatályos 2017. évtől

 

I.      ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.       §.  Az egyesület neve, székhelye, jogállása

Az egyesület neve:

Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület

Az egyesület rövidített neve:

NOLTE

Az egyesület székhelye:

4071 Hortobágy Máta 1001/2. hrsz.

Az egyesület jogállása: Az egyesület országos szervezetű jogi személyként az egyesülési törvény és az egyesülési jogszabályok, illetve jelen alapszabály szerint működik.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2.      §.  Az egyesület célja

A Nonius lófajta múltbeli és jelenlegi tenyészértékének, genetikai értékének megőrzése, a fajta évszázados múltjának megfelelő kívánatos típus fenntartása, tenyésztése, illetve a jelenkor igényének megfelelő nemesítése.

Cél, hogy a fajta identitásának megőrzése mellett egyedei rendelkezzenek a modern kor által megkívánt használati tulajdonságokkal, legyenek alkalmasak szabadidős tevékenységre, legkiválóbb egyedei pedig feleljenek meg a lovassportok, elsősorban a fogathajtó sport által támasztott elvárásoknak. 

3.      §. Az egyesület tevékenysége

Az egyesület állattenyésztés szervezési tevékenységét az 1993.évi CXIV. Törvény alapján ­- az abban meghatározott feladatok és jogok szerint – valamint a Földművelésügyi Minisztérium 24655/95. számú, a tenyésztő szervezetet, illetve a Földművelésügyi Minisztérium 24655/1/95. számú, a nóniusz fajtát elismerő határozata alapján végzi.

A jelen alapszabály 2.§-ában foglalt célok megvalósítása érdekében az egyesület feladatköre:

  • a nóniusz fajta tenyésztési programjának kidolgozása, végrehajtása,
  • az egyesület működéséhez szükséges anyagi alapok biztosítása, azok rendeltetésszerű    használata,      
  • a nóniusz Méneskönyv megalapítása és rendszeres kiadása,
  • a nóniusz lóállomány feltérképezése, bírálata, felvétele a méneskönyvbe,
  • fajtavédelem, fajtapropaganda,
  • a tenyésztési adatok folyamatos gyűjtése, feldolgozása,
  • a fajta tenyészcéljának megfelelő törzskönyvezési rendszer kialakítása,
  • bemutatók, kiállítások, tenyészszemlék szervezése,
  • szakmai képzés, továbbképzés,
  • tenyésztési, takarmányozási, sport és értékesítési információszolgáltatás,
  • szaktanácsadás,
  • érdekképviselet,
  • együttműködés más hazai lótenyésztő szervezetekkel,
  • nemzetközi kapcsolatok kiépítése, részvétel nemzetközi tenyésztési együttműködésben,
  • kulturális örökség megóvása,
  • természetvédelem, állatvédelem.

Az egyesület tevékenységi körében nyújtott szolgáltatások bárki számára hozzáférhetők.

Az egyesület kinyilvánítja, hogy a törzskönyvezési munka során keletkezett adatok az egyesület tulajdonát képezik, azok más szervek által kizárólag az egyesület adatszolgáltatási kötelezettségét szabályzó rendeletek szerint használhatók fel.

II.  AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

4.      §. Az egyesület tagjai

Az egyesület tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, jogi személy, aki elfogadja az egyesület alapszabályát, annak szellemében tevékenykedik és fizeti a tagsági díjat.

A tagsági viszony alapján lehetnek:

Alapító tagok:

Az egyesület alapító okiratát aláírt személyek és szervezetek, akik az egyesület éves tagdíját fizetik, és ezzel rendes tagnak minősülnek.

Az alapító tagok névsora az alapszabály 1. sz. melléklete.  

Rendes tagok:

Mindazon természetes és jogi személyek, akik az egyesület belépési nyilatkozatát aláírták, birtokukban legalább egy, a Nonius Méneskönyv által meghatározott feltételeknek megfelelő kanca, mén vagy csikó van, s az egyesületi díjakat fizetik / továbbiakban tagok /.

Pártoló tagok:

Mindazon természetes és jogi személyek, akik a 2. pont szerinti lóval nem rendelkeznek, de az egyesület célkitűzéseit magukénak érzik, alapszabályát elfogadják, a belépési nyilatkozatot aláírták, s az egyesületet legalább a mindenkori tagdíj mértékének megfelelő évi összeggel támogatják.

Tiszteletbeli tagok:

Olyan köztiszteletben álló, az egyesület érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyek, akiket a közgyűlés minősített többséggel arra érdemesnek ítél.

A tiszteletbeli tagok névsora az alapszabály II. sz. melléklete.

5.      §. A tagsági jogviszony keletkezése 

Alapító tagok esetében az alapító okirat aláírásával,

Tagok és pártoló tagok esetében tagsági viszony a belépési nyilatkozat aláírásával, a tagsági díj és a belépési díj befizetésével, illetve a tagok esetében egy vagy több kanca vagy mén méneskönyvi bejelentésével, s a nyilvántartási díj fizetésével létesíthető.

Tiszteletbeli tagot a közgyűlés bármely egyesületi tag javaslatára minősített többséggel választ.

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.

Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évi 5.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év december 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

6.      §. A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

  • A tag kilépésével.
  • A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
  • A tag kizárásával.
  • Az egyesület megszűnésével.

A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki

  • jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít,
  • a tagdíjat a türelmi időn túl sem teljesíti az Egyesület felé,
  • ha a tag tudatosan hamis adatokat közöl vagy egyáltalán nem szolgáltat adatokat,
  • tagsági jogaival visszaélve önmagának jogtalan előnyt, illetve másnak hátrányt vagy kárt okoz,
  • jogerős bírói ítélettel a közügyek gyakorlásától eltiltásra került.

Kizárást az ok részletes feltüntetésével az egyesület bármely tagja az Elnökséghez benyújtott írásbeli kérelemben indítványozhatja.

A kizárási eljárást az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú Elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az Elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

Azon tagok, akiknek állománya megszűnt, jogosultak az éves tagsági díj fizetése mellett pártoló tagi viszonyt fenntartani.

7.      §. A tagok jogai 

Az egyesület tagjait szervezeti és tenyésztési kérdésekben egyaránt azonos jogok illetik meg, függetlenül a méneskönyvi nyilvántartásban lévő lovaik számától.

Minden tag jogosult:

  • Az egyesület tevékenységében részt venni.
  • Az egyesület valamennyi rendezvényét díjtalanul látogatni.
  • Az egyesület ülésein észrevételezési, indítványozási joggal részt venni, felvetéseire érdemi választ kapni.   
  • A közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
  • Pártoló és tiszteletbeli tagjainak a közgyűlésen szavazati jog nélkül tanácskozási joggal részt venni.
  • A közgyűlés határozatainak megfelelően élni az egyesület által biztosított kedvezményekkel és lehetőségekkel.

A jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén az egyesület minden tagja / az alapító, pártoló, és tiszteletbeli tag is / bármely tisztségre megválasztható, illetve bármely feladattal megbízható.

8.      §. A tagok kötelezettségei

Az alapszabály és a tenyésztési program betartása.

A közgyűlés által meghatározott díjak határidőre történő befizetése.

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. Amennyiben a tag jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a tagsággal kapcsolatos feladatokat nevében ellátja.

A tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

III.         AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

9.      §. A közgyűlés

Az egyesület döntéshozó szerve (továbbiakban közgyűlés), melyet a tagok összessége alkot. A tagok érdekeiket a közgyűlésen közvetlen módon – jogi személy tagok hivatalos képviselőik útján – gyakorolják.

A közgyűlés az egyesületet érintő valamennyi kérdést illetően döntési jogosultsággal rendelkezik. A közgyűlés a mindenkor hatályos törvények és jogszabályok előírásai szerint működik.

A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlés hatásköre:

  • az egyesület alapszabályának és tenyésztési programjának elfogadása, illetve módosítása,
  • az egyesület céljának és tevékenységének meghatározása,
  • az egyesület tisztségviselőinek megválasztása, illetve visszahívása,
  • az egyesület Elnökségének megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
  • a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
  • a tagdíjak és egyéb anyagi természetű tehervállalások mértékének meghatározása,
  • a tisztségviselők és a gazdasági vezető beszámoltatása, a beszámolók elfogadása,
  • az Elnökség beszámolójának elfogadása,
  • az egyesület éves munkatervének, költségvetésének elfogadása,
  • a fizetett tisztségviselők tiszteletdíjának meghatározása,
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
  • döntés más egyesülettel való egyesülésről valamely más szövetséghez való csatlakozásról, szétválásról, illetve az egyesület feloszlatásáról,
  • döntés az egyesület vagyonáról,
  • végelszámoló kijelölése,
  • döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

A Közgyűlés összehívása:

A közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. 

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.        

Az Elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A Közgyűlés tisztségviselői:

A Közgyűlés levezető elnöke az Elnökség társadalmi elnök tagja.

A jegyzőkönyvvezető, a jegyzőkönyv-hitelesítők (2 fő) és szükség esetén a szavazatszámlálók (3 fő) személyére a közgyűlés napirendjének megtárgyalása előtt a levezető elnök tesz javaslatot, melyről a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A Közgyűlés határozatképessége, határozathozatala:

A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a 3 fős szavazatszámláló bizottságot a jelen Alapszabály 12.§-nak megfelelően.

A határozatképtelenség miatt azonos napirenddel összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben erre az eredeti meghívóban a tagok figyelmét felhívták.

A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást kell elrendelni, ha a jelenlévő tagok 1/3-a azt kéri.

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

Az alapszabály módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Egyéni tisztségre történő szavazásnál egyes jelölés, illetve testületre történő szavazásnál a testületi létszámot meg nem haladó jelölés esetén a közgyűlés nyílt szavazással dönt, több jelölt esetén, ha egy választási forduló nem hozta meg a szükséges döntést, újabb választási fordulót kell tartani, ahol a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt már nem vehet részt. A szavazást mindaddig ismételni kell, míg valamelyik jelölt, illetve testületi szavazás esetén a szükséges számú jelölt a megválasztáshoz szükséges szavazatarányt el nem éri.

Minősített többséget igénylő kérdések:

  • személyi kérdések,
  • az alapszabály elfogadása,
  • a tenyésztési program elfogadása,
  • a Felügyelő Bizottság ügyrendjének elfogadása,
  • a tagdíj és egyéb anyagi tehervállalások mértékének meghatározása.   

A közgyűlés határozataiban nem vehet részt az a személy:

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesül,
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
  • aki ellen a határozat irányul,
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója,
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

/Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervek által, tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás./

A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

  • az egyesület nevét és székhelyét;
  • a közgyűlés helyét és idejét;
  • a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  • a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  • a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
  • A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

A közgyűlésen hozott határozatokat – azok időpontjával, tartalmával, hatályával, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányával – a határozatok könyvében kell rögzíteni.

A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba a tagok az Elnökséggel való előzetes egyeztetés után munkanapokon betekinthetnek.

10.   §. Elnökség

Az Elnökség az egyesület 9 Elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség az egyesület eddigi, 7 főből álló Tenyésztői Bizottságából, azaz a bizottság tagjaiból, valamint az ügyvezető elnökből és a társadalmi elnökből tevődik össze.

Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

  • a megbízás időtartamának lejártával;
  • visszahívással;
  • lemondással;
  • a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Nem lehet vezető tisztségviselő az:

  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
  • aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont),
  • akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak,
  • akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az egyesület vezető tisztségviselői:

  • Az egyesület Elnökségének elnöke, az ügyvezető elnök
  • az egyesület társadalmi elnöke
  • az egyesület Elnökségének tenyésztői bizottsági tagjai

Az egyesület törvényes képviseletét az ügyvezető elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

  • beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  • az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  • a tagság nyilvántartása;
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele,
  • a tag felvételéről való döntés,
  • döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

Az Elnökség a tenyésztésszervezés szakmai programjának kidolgozása, egységesítése, összehangolása, tenyésztési események szervezése kapcsán az alábbi feladatokat látja el:

  • megalkotja az egyesület tenyésztési programját,
  • meghatározza és szabályozza a génmegőrzéssel, a fajtafenntartással kapcsolatos teendőket,
  • meghatározza a nónius fajta további tenyésztési célját, valamint e célok elérésének lehetséges és szükséges eszközeit,
  • meghatározza azokat a feladatokat, melyek a fajta hazai és nemzetközi pozitív megítélése, illetve piaci pozíciójának javítása érdekében szükségesek,
  • marketingmunkát végez,
  • létrehozza és működteti a küllemi bírálati rendszert,
  • kidolgozza a fajtán belüli szelekció módszereit,
  • megalkotja, illetve karbantartja a nóniusz Méneskönyv szabályzatát, ezen belül kialakítja a kancaminősítés, a tenyészmén engedélyezés és használat, a csikó minősítés szabályait és rendszerét,
  • dönt a ménhasználattal kapcsolatos szakmai kérdésekről,
  • a közgyűlés által biztosított felhatalmazással dönt az esetleges ménvásárlások, illetve méneladások, valamint a mélyhűtött szaporítóanyag előállítása, archiválása tárgyában,
  • megalkotja, és folyamatosan karbantartja a kiállítások, tenyészszemlék szabályzatát, szervezi és bonyolítja azokat,
  • részt vesz a lótenyésztést érintő jogszabályok előkészítő munkáiban, javaslatot tesz a tenyésztéspolitikai koncepció kialakítására,
  • kijelöli a nóniusz fajtában elfogadott bírálókat, a bíráló bizottságokba felkérhető tagokat, gondoskodik azok egységes szemléletének kialakításáról.

Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az Elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az Elnökség határozatait az Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Az Elnökség tagjai munkájukat társadalmi megbízatásként végzik, részükre a Közgyűlés költségtérítést állapíthat meg.

A társadalmi elnök az ügyvezető elnökkel együttműködik az egyesület szakmai képviseletével kapcsolatos ügyekben.

Az egyesület ügyvezetését és tenyésztésvezetését az ügyvezető elnök látja el. Az egyesület ügyvezető elnöke látja el a tenyésztésvezetői feladatkört.

Az ügyvezető elnök feladatkörébe tartozik:

  • az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben döntések meghozatala,
  • az egyesület törvényes képviseletének ellátása,
  • az egyesület képviselete szakmai szervek előtt, mely munkáját a társadalmi elnök Elnökségi tag segíti,
  • az egyesület szabályszerű működésének biztosítása,
  • a vonatkozó jogszabályok, illetve a tenyésztési szabályzat előírásainak megfelelően az egyesület tenyésztésszervezői munkájának szervezése,
  • a gazdasági vezetővel együttműködve beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
  • a gazdasági vezetővel együttműködve az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,
  • a gazdasági vezetővel együttműködve az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
  • az egyesület jogszabály és jelen alapszabály szerinti szerveinek megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
  • a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése,
  • a közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
  • részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
  • a tagság nyilvántartása,
  • az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
  • az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
  • az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk-ban előírt intézkedések megtétele,
  • munkavállalók alkalmazása, a munkáltatói feladatok ellátása,
  • az egyesület rendezvényeinek szervezése.

Az ügyvezető elnök feladatai végrehajtásának segítésére – feladataiért viselt felelőssége fenntartásával  – az egyesület tagjai közül arra alkalmas személyeket megbízhat. A megbízás adott, konkrét feladatra szól, időtartama azonos a megbízás határidejével.

11.    §. Felügyelőbizottság

Az egyesület általános ellenőrző szerve, létszáma 3 fő.

Feladata, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet a felügyelőbizottság tagja:

  • akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője,
  • az egyesülettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, aki az egyesület cél szerinti juttatásában részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által adható alapszabály szerinti juttatásokat, illetve a fent meghatározott személyek hozzátartozója,
  • akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,
  • akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak,
  • akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet,
  • az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet felügyelőbizottsági tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni.

A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a közgyűlés választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a Elnökség elnökéhez intézi.

A felügyelőbizottság köteles a tagok közgyűlése elé kerülő előterjesztéseit megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni.

A felügyelőbizottság az Egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az Egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az Egyesület szerződéseit megvizsgálhatja.

A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Egyesülettel szemben.

A felügyelőbizottság Elnökét és két tagját egyszerű szótöbbséggel a közgyűlés választja meg.

A Felügyelőbizottság részletes feladatai:    

  • felügyeli az ügyvezetés munkáját az egyesület érdekeinek megóvása céljából,
  • felügyeli az egyesület gazdálkodását,
  • ellenőrzi az alapszabályban és az egyesületre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti működést, a közgyűlési határozatok végrehajtását, betartását,
  • hivatalosan véleményezi az egyesület gazdálkodási tevékenységét,
  • az ügyvezető elnöktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet,
  • köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlés ülésén ismertetni,
  • az egyesület könyvelési irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

Köteles a társadalmi elnököt és az ügyvezető elnököt tájékoztatni és a közgyűlés összehívását kezdeményezni az alábbi esetekben:

  • ha az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekét súlyosan sértő cselekmény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése, illetve következményeinek elhárítása, enyhítése az intézkedésre jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé
  • tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult közgyűlést a Felügyelőbizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Felügyelőbizottság jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Fentiekhez a Felügyelőbizottság egyhangú határozata szükséges.

A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga határozza meg, s a közgyűlés hagyja jóvá.

A Felügyelőbizottság tagjai munkájukat társadalmi megbízatásként végzik, részükre a Közgyűlés költségtérítést állapíthat meg.

11.    §. Az Egyesületi Iroda

Az egyesület általános hatáskörű ügyintéző, végrehajtó szerve, vezetését az Irodavezető látja el. Az Irodavezető felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető elnök gyakorolja.

Dolgozóinak létszámát az ügyvezető elnök javaslatára a közgyűlés határozza meg.

Éves költségvetéséről a közgyűlés dönt.

IV.           AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik. Gazdálkodására az egyesületek tevékenységére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

12.   §. Az egyesület gazdálkodásának alapelvei

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

A gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesület céljaira, tevékenységére fordítja.

Az egyesület az államháztartás alrendszerétől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatásról való elszámolás feltételét és módját.

Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

Az egyesület felelős személyt, támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve társadalmi szervezetek által tagjaiknak tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratban megjelenő juttatások  kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, az egyesület tagjai az egyesület tartozásáért nem felelnek.

Ha az egyesület tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag korlátlanul köteles helytállni.

13.   §. Az egyesület bevételei és költségei 

Az egyesület köteles a cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani.

Bevételek:

  • a közgyűlés által meghatározott tagdíj és egyéb díjak
  • az államháztartás alrendszerétől vagy más adományozótól céljára vagy működési költségek fedezetére kapott támogatás, illetve adomány,
  • a cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
  • az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel
  • a vállalkozásból származó bevétel

Költségek:

  • a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek
  • vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek

14.   §. Az egyesület könyvvezetése

Az egyesület nyilvántartásaira az irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Az egyesület köteles éves beszámolót készíteni, melynek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A gazdasági beszámoló tartalmazza:

  • a számviteli beszámolót,
  • a költségvetési támogatás felhasználását,
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
  • a központi költségvetési szervtől, elkülönített állami pénzalapból, helyi önkormányzattól, kisebbségi települési önkormányzattól, települési önkormányzatok társulásaitól, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatások mértékét,
  • az egyesület tisztségviselőinek nyújtott juttatások mértékét, illetve összegét,

Fenti beszámoló elkészítési kötelezettsége az éves beszámoló elkészítésének kötelezettségére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 

15.   §. A gazdasági vezető

Az egyesület gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat az ügyvezető elnök javaslata alapján a  közgyűlés által megválasztott, könyvelői szakképzettséggel és felelősséggel rendelkező természetes vagy jogi személy végzi / továbbiakban gazdasági vezető /

A gazdasági vezető feladatai:

  • az egyesület vagyonának kezelése,
  • a számlák, könyvviteli és pénzügyi nyilvántartások, a pénzforgalom szabályszerű vezetése, az egyesület jogszerű gazdálkodásának biztosítása,
  • az éves költségvetés előkészítése,
  • közreműködés az éves beszámoló és terv elkészítésében,
  • mérleg elkészítése.

16.   §. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése 

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

  • a tagok kimondják megszűnését,
  • vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti,
  • feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az egyesületet a nyilvántartásból törli.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl jogutód nélkül megszűnik, ha:

  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
  • vagy
  • az egyesület tagjaink száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a nyilvántartásra és törzskönyvezésre vonatkozó dokumentumokat át kell adni a tenyésztési hatóságnak.

V.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), illetve az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (Átv.) rendelkezései az irányadóak.

Az egyesület törvényességi felügyeletét a Kecskeméti Törvényszék látja el.

Hortobágy, 2017. április 7.